|
|
|
Kosztolányi Dezső: Párbeszéd magammal
És sokszor megfogom a kezedet,
akárcsak egy idegenét,
és sokszor a szemedbe meredek,
és a szemed egy kút, hideg, setét.
És mély.
És sokszor látlak ágyadon,
ha átkarol a fájdalom,
s mégis márványhideg az arcom,
s mikor te alszol, én nem alszom.
És sokszor átölellek csön... |
|
|
|
|
|
|
|
... Ki? Nagy Sándor?
- Igen, verset írt a Margitai Magdához; tegnap a jégen oda is adta neki. Úgy kezdődik, hogy:
Hallottam szavadat,
és nem hallottalak,
a szemedbe néztem,
és mégse láttalak.
Azt mondta, hogy Gyérest kihíjja párbajra.
- Nagy Sándor?
Orczy kuncogva nevetett, s Misi tátott szájjal hallgatott.
... |
|
|
|
|
|
|
|
... Szelíd, egyhangú, nagyon unalmas boldogság. Énnekem másféle kell: szilaj, zivataros. Igen, tudom, hogy jól esik veled menni, hogy sír az ember örömében, ha megsimogatod a homlokát. És édes a szemedbe nézni, ha szeretettel és megelégedéssel nézel rám. És büszke az ember és semmitől sem fél, ha tudja, hogy mellette vagy. De énnekem másféle kell! Miért akarsz engem megfogni a boldogs... |
|
|
|
|
|
|
|
... elbír a kopár fa,
ráülünk az ágára,
fütyülünk a világra.
11.10.Pass Lajos: Dúdoló
Hosszú tollú zápor
Fészkel az akácon.
Vigyázz, a szerelmünk
Szemedben ne látsszon!
Szőhetsz már nyarakat
Szakadó sugárból,
Ne hidd , hogy szerelmünk
Felszikkad magától.
11.11.Katona József: Vágy
...Nemde világok ... |
|
|
|
|
|
|
|
... Szelíd, egyhangú, nagyon unalmas boldogság. Énnekem másféle kell: szilaj, zivataros. Igen, tudom, hogy jól esik veled menni, hogy sír az ember örömében, ha megsimogatod a homlokát. És édes a szemedbe nézni, ha szeretettel és megelégedéssel nézel rám. És büszke az ember és semmitől sem fél, ha tudja, hogy mellette vagy. De énnekem másféle kell! Miért akarsz engem megfogni a boldogs... |
|
|
|
|
|
|
|
... magammal...
És sokszor megfogom a kezedet,
akárcsak egy idegenét,
és sokszor a szemedbe meredek,
és a szemed egy kút, hideg, setét.
És mély.
És sokszor látlak ágyadon,
ha átkarol a fájdalom,
s mégis márványhideg az a... |
|
|
|
|
|
|
|
... maximumot nyújtod, mindent megteszel, valójában nem viszonzol érzelmeket. Hópehely: egy hozzád közelálló személy apró, rossznak tartott szokását nem vagy képes elnézni. Hópehely, ha a szemedbe esik: érzelemszegényen ítélsz meg valakit.
HÓD - Ügyeskedő, ravasz gondolkodásmód.
HÓEMBER - Felnőttálomban: gyerekes indulat, ártó szándék. Irigykedsz valakire, aki tá... |
|
|
|
|
|
|
|
... befejezésül. Indult volna vissza a barlangjába, hogy egyen még valamit, de a lány visszafordult és megérintette a karját.
-Mester! Kérlek bocsáss meg! De szeretlek!
-Tudom. Látni a szemedben.
Ott álltak a tisztáson egymás mellett, a völgyet nézték. Apró pontoknak látszottak csupán a földművesek a falu körül, az úton egy szekér haladt, megrakva friss szénáva... |
|
|
|
|
|
|
|
... Szelíd, egyhangú, nagyon unalmas boldogság. Énnekem másféle kell: szilaj, zivataros. Igen, tudom, hogy jól esik veled menni, hogy sír az ember örömében, ha megsimogatod a homlokát. És édes a szemedbe nézni, ha szeretettel és megelégedéssel nézel rám. És büszke az ember és semmitől sem fél, ha tudja, hogy mellette vagy. De énnekem másféle kell! Miért akarsz engem megfogni a boldogs... |
|
|
|
|
|
|
|
És sokszor megfogom a kezedet,
akárcsak egy idegenét,
és sokszor a szemedbe meredek,
és a szemed egy kút, hideg, setét.
És mély.
És sokszor látlak ágyadon,
ha átkarol a fájdalom,
s mégis márvány hideg az arcom,
s mikor te alszol, én nem alszom.
És sokszor átölelle... |
|
|
|
|
|
|
|
... élek.
(Ady Endre)
Öleljük meg egymást, szívesen, meghitten, és szeressük egymást: úgy áld meg az Isten.
(Arany János)
Mély, fémfényű, szürke, szépszínű szemedben, édesem, csodálatos csillogó csengők csilingelnek csöndesen, csendesen, - hallani nem lehet, talán látni sem: az látja csak, aki úgy szeret, mint én, édesem!
(Babits Mihály)
... |
|
|
|
|
|
|
|
... ha már nem élek.
(Ady Endre)
Öleljük meg egymást, szívesen, meghitten, és szeressük egymást: úgy áld meg az Isten.
(Arany János)
Mély, fémfényű, szürke, szépszínű szemedben, édesem, csodálatos csillogó csengők csilingelnek csöndesen, csendesen, - hallani nem lehet, talán látni sem: az látja csak, aki úgy szeret, mint én, édesem!
(Babits Mihály)
Tég... |
|
|
|
|
|
|
|
... Szelíd, egyhangú, nagyon unalmas boldogság. Énnekem másféle kell: szilaj, zivataros. Igen, tudom, hogy jól esik veled menni, hogy sír az ember örömében, ha megsimogatod a homlokát. És édes a szemedbe nézni, ha szeretettel és megelégedéssel nézel rám. És büszke az ember és semmitől sem fél, ha tudja, hogy mellette vagy. De énnekem másféle kell! Miért akarsz engem megfogni a boldogs... |
|
|
|
|
|
|
|
Kosztolányi Dezső : Párbeszéd magammal
És sokszor megfogom a kezedet,
akárcsak egy idegenét,
és sokszor a szemedbe meredek,
és a szemed egy kút, hideg, setét.
És mély.
És sokszor látlak ágyadon,
ha átkarol a fájdalom,... |
|
|
|
|
|
|
|
... fiaidtul:
föntebb indul, aki ma indul.)
Mi itt ülünk a fokok sivatagján,
a grádicson, mely fut és visz és elhagy.
De még kezünkben a pohár töretlen
s a régi tüzet olvasom szemedben
(nem volt mámor tiednél okosabb,
s okosság mámorosabb,
minden igaz mámornak kezét-nyujtó).
Igy ül együtt a mámor és okosság;
s az ördög-lé... |
|
|
|
|
|
|
|
Kosztolányi D.: Párbeszéd magammal
És sokszor megfogom a kezedet,
akárcsak egy idegenét,
és sokszor a szemedbe meredek,
és a szemed egy kút, hideg, setét.
És mély.
És sokszor látlak ágyadon,
ha átkarol a fájdalom,
s ... |
|
|
|
|
|
|
|
KOSZTOLÁNYI DEZSŐ:
Párbeszéd magammal
És sokszor megfogom a kezedet,
akárcsak egy idegenét,
és sokszor a szemedbe meredek,
és a szemed egy kút, hideg, setét.
És mély.
És sokszor látlak ágyadon,
ha átkarol a fájdalom,
s mégis márványhideg az arcom,
s mikor te alszol, én nem alszom.
És sokszor átölell... |
|
|
|
|
|
|
|
... csak egy mosolyt is
Másra villantasz, ha csak egy szavaddal
Más felé fordulsz,
Görcsbe rándulnak koszorúeremnek
Izmai, s sziklák tömik el a torkom,
Hogy szemedbe nézhet akárki, melléd
Léphet az utcán,
Hogy vagy akkor is, ha nem énvelem vagy.
Mert ha meglátlak, meredek rubinból
Metszve rózsái: tüzes ágy a mellem,
Combina... |
|
|
|
|
|
|
|
... MAGAMMAL
És sokszor megfogom a kezedet,
akárcsak egy idegenét,
és sokszor a szemedbe meredek,
és a szemed egy kút, hideg, setét.
És mély.
És sokszor látlak ágyadon,
ha átkarol a fájdalom,
s mégis márványhideg... |
|
|
|
|
|
|
|
... Ki? Nagy Sándor?
- Igen, verset írt a Margitai Magdához; tegnap a jégen oda is adta neki. Úgy kezdődik, hogy:
Hallottam szavadat,
és nem hallottalak,
a szemedbe néztem,
és mégse láttalak.
Azt mondta, hogy Gyérest kihíjja párbajra.
- Nagy Sándor?
Orczy kuncogva nevetett, s Misi tátott szájjal hallgatott.
... |
|
|
|
|
|